A család érték

Happy family

Happy family

Ne vásárolj semmit ma!

2019. november 28. - Happy Family

hirdeti a tudatos vásárlásra ösztönző, a túlfogyasztás ellen 1992-ben november utolsó péntekén elindított kezdeményezés. Nem hallottál róla? Nem meglepő, hiszen most a Fekete Péntektől zajos minden. Ki tud ennek ellenállni?

shopping_women.jpg

A Ne Vásárolj Semmit! nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, többek között a túlköltekezésre. Az eNET Internetkutató online felmérése szerint 3 éve csaknem 2,1 millió felnőtt magyar internetező vásárolt a fekete pénteki akciókban, idén pedig már meghaladja a 3,3 milliót azoknak a száma, akik tervezték, hogy akár online, akár offline módon igénybe veszik a kínált akciókat.

Te is boltkóros vagy?

Dübörög a zene, csodás színek, káprázatos hirdetések, kedves eladók. Ugye milyen egyszerű elcsábulni a plázában tett látogatás alatt? Ráadásul, ha éppen nyomaszt valami, itt elfelejtheted a problémát, sőt, a vágyott holmi kézhezvétele még akár és eufóriát is okozhat!

- ismerős érzés? Gyakran esünk a reklámok, a túlkínálat csapdájába a nyugati világban, még akkor is, ha később ránk tör a bűntudat, vagy éppenséggel a hitelkártyánk sínyli meg a mániás költekezést. Legrosszabb esetben pedig még az emberi kapcsolatokon is meglátszódhatnak, családi feszültségeket gerjeszthetnek, és akár szakításhoz, váláshoz is vezethetnek. Könnyű rásütni a vásárlási mánia bélyegét arra, aki gyakran jár "shoppingolni" és szeret vásárolni. Azonban vásárlási mánia onnantól számít kórosnak, ha valaki folyamatosan olyan dolgokat vesz meg, amelyekre valójában nincs szüksége és valószínűleg nem is fogja használni a megvásárolt holmikat, pusztán csak a vásárlás öröméért teszi, akár úgy, hogy a pénztárcája már nem engedné meg a pénzköltést. A boltkór a pszichológusok szerint nem jár egyedül és a a vásárlási függőség jól elkülöníthető az egyszerű túlzott fogyasztástól. A betegeknél általában egyidejűleg más pszichés problémák is jelzik a bajt, például kóros félelem, depresszió és evészavar társul szenvedélyükhöz. Sok esetben nehéz élethelyzetbe került vagy szorongásos esetleg alacsony önbecsülésű emberek hajlamosak vigaszt keresni a kényszeres vásárlásban, úgy ahogyan mások az italban vagy más káros szokásokban.

A fogyasztói társadalomról több író is megfogalmazta a maga kritikáját, például Kondrád György:
"A fogyasztói társadalom minden, csak nem keresztényi: az önmegtartóztatás itt egyszerűen butaság, s az önuralom nem erény. A fogyasztói társadalom embere istent nem szereti, felebarátját sem nagyon, igyekszik magát szeretni, de nem tudja, hogy kicsoda. Fél, hogy nincs, s a többiek is észreveszik ezt. A legnagyobb gond, hogy nehéz egymással beszélgetni."
Szakonyi Károly szerint a vásárlásmánia nem más, mint századvég nagy narkózisa, mely a füveknél ártalmatlanabbnak látszik:
"a fogyasztói társadalom kitalálta a gazdagság illúziójának narkotikumát szerte a nagyvilágban. Mi sem akarunk lemaradni. Csábító a tárgyak megszerzése. S abban is van valami gőg, valami passzió, hajdani szegénységünk megvetése, ahogy aztán elszórjuk tárgyainkat."

 

A karácsonyi vásárlási őrületet is éles kritikával illeti:

"A szörnyű szombatokon és a még szörnyűbb ezüst- meg aranyvasárnapokon, amikor már letiporjuk egymást, gyilkos indulattal veszekszünk vevők és eladók, ölre megyünk egy kacatért, vérig sértünk embertársat, élettársat, polgártársat és vadidegent, amikor már kifulladunk, átkozódunk és beledöglünk a cipekedésbe, akkor pokolba kívánjuk azt, aki kitalálta, hogy éppen karácsonykor kell mindenkit megajándékozni. Az első roham december 24-én kora délutánig tart, mert bárhogy szitkozódunk, azért még az utolsó pillanatokban is vásárolni akarunk majd. (…) Csak az elsötétülő portálok fékezik meg a rohanást; elcsendesedik a város, és a fenyők alatt a csomagokra meg egymásra tekintve elégedetten bólintunk, lám csak, hát mégis, mégis van itt szeretet. Pedig végigfutottak a körtelefonok a családban: – Kérlek, az idén ne vegyetek ajándékokat, a gyerekeknek se, egyezzünk meg ebben, jó? Hiszen senki sem áll olyan fényesen… – Jó, jó, de akkor ti sem! Valóban, akkora drágaság van…"

Mindennapos kísértések 

És mégis vásárolunk, sőt, már a gyerekek, tinik is vásárolnak. Még a boltba se kell kimenni, megtehetik online.   A fiatalabb korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) reprezentatív kutatási adataiból. A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók.

"Általában havi 20 ezret költök ruhákra, kozmetikumokra, ha sikerül visszafogni magamat. Tudom, hogy kevesebbet kellene kiadni ilyenekre, inkább legyen kevesebb, de az minőségi, de hát imádok öltözködni. Rengeteg cuccom, alig férek tőlük...és a felét fel sem veszem. Azt hittem ez majd simán megoldódik amint elköltöztem, hiszen úgy sem lesz pénzem rá. Amikor vidékről Pestre feljöttem egész jó fizetésem lett, de aztán mégis kifutottam belőle, a szüleimtől kellett kérnem. Nagyon szégyelltem magamat, amikor apán azt mondta, hogy térjek már észhez, mert van ahol egy egész család képes vagy kénytelen ennyi pénzből gazdálkodni, mint amennyit én keresek. Persze attól, hogy szégyelltem magam, nem változtam meg egyről a kettőre, pedig szeretnék. A gond az, hogy ha nem megyek el vásárolni, akkor is ott vannak app-okban a telefonomon a kedvenc márkaim online shopjai...így a kísértés mindennapos. Marketing órán - mert munka mellett tanulok is - épp a Zara-nál nézegettem egy kimonó-stílusú kabátot, amikor a tanár elkezdett beszélni a reklámszakmáról, egy könyvet idézve. Körülnéztem, hú bakker, mindenki lapított...tisztára, mint nyuszik a fűben, akiket orruknál fogva vezetnek....valamit nagyon eltalált ez a szerző"

- meséli a 22 éves Kinga Frederic Beigbeder 2999 Ft című könyvére utalva:

A ​keresztnevem Octave, és A.P.C.-cuccokban járok. A reklámszakmában dolgozom: hát igen, szennyezem a világegyetemet. (...) Én vagyok az, aki eladja nektek a szart. Aki miatt olyan dolgokról álmodtok, amiket sosem kaphattok meg. Örökké kék ég, sosem randa lányok, tökéletes boldogság Photoshopban retusálva. Dögös képek, menő zenék. Amikor végre összespóroltál annyit, hogy megvehesd álmaid autóját, amit az égig magasztaltam a legutóbbi kampányomban, nálam már rég kiment a divatból. Három hullámmal előrébb tartok, és mindig gondoskodom róla, hogy kielégületlenek maradjatok.”

A reklám-, és a médiaipar azt diktálja, hogy fogyasszunk, azaz költsük el a pénzünket. Ez a fogyasztói,- és élményközpontú szemlélet nem kedvez a javak összegyűjtésének, vagy felhalmozásának, amire szükség lenne a családalapításhoz, az egzisztenciateremtéshez. Az otthonlakó, a szüleik által eltartott fiatalok könnyebben megengedhetik maguknak, hogy a vásárlási hóbortnak hódoljanak, mivel szüleik gondoskodnak alapvető szükségleteikről, így önálló keresetüket sokszor vásárlásra, szórakozásra vagy utazásra fordítják. Azt szokták mondani, hogy a nők többsége, a férfiakkal ellentétben nem kizárólag azért vásárol, mert valóban szüksége van valamire, hanem, mert így próbál valami hiányt kompenzálni vagy egyszerűen csak unatkozik, de egyre több férfi próbál magának ilyen módon örömet szerezni. Az angol nyelvben erre találták ki a "retail therapy" (vásárlási terápia) valaki kifejezést is. 

delivery_1.jpg

"Mert megérdemlem" 

A már említett AJTK kutatási adataiból az is kiderült, hogy az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.

„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a média által alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek”

– mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntartható-fogyasztás kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője. Egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.


grafikon1_vasarlas.jpg

Mit tehet a család?

Sokszor a családtagok türelmét is próbára teszi ha rokonuk állandó vásárlási vágya súlyosbodik, viszont a vásárlásfüggő gyógyulásában sokat segít, ha családja elfogadó és támogató természetű. Legtöbbször a ugyanis a hozzátartozók ismerik fel először a vásárlási mánia nyilvánvaló jeleit. Lényeges, hogy ilyenkor ha lehet még időben orvoshoz irányítsák az érintett személyt, így a kényszeres vásárló számára is pozitív lépést tesznek, és a családtagok élete is nyugodtabb lehet a jövőben.

Amennyiben hajlamként van jelen a családban, még fontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra, különösen  fontos, hogy a megelőzésben elsősorban a szülők vállalják fel a felelősséget, hogy  felhívják gyerekeik figyelmét a kockázatokra. Későbbi életkorban a barátok, ismerősök feladata is lehet, hogy a kényszervásárlás súlyosbodását megelőzzék mielőtt az még anyagilag teljesen ellehetetlenül. Amennyiben a kóros vásárlás hátterében a szorongással, problémákkal terhelt hétköznapok, a stresszes életvezetés áll, sokat tehetünk, hogy családtagunkat visszabillentsük a helyes egyensúly megtalálása felé egy-egy beszélgetéssel, vagy közös programmal.

szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Happy Family munkatársa

Ha tetszett ez a bejegyzés, meg is oszthatod, és látogass vissza újra!

Nézz be a weboldalra, ahol számos más hasznos írást találsz vagy a Facebook-oldalunkra  is, ahol nyereményjátékok is várnak!

Szemet gyönyörködtető képeinket pedig az Instán és a Pintereseten tesszük közre.

Minden jog fenntartva! A szöveg a Happy Family blog tulajdona.

Grafikon forrása: 
NOGUCHI PORTER NOVELLI

Képek: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://happyfamily.blog.hu/api/trackback/id/tr8815320344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása