Anyagi szempontból óriási üzleti potenciál van a gyerekek fejlesztésében, hiszen legtöbb szülő bármit megtenne, megvenne és kifizetne, ha a gyerekéről van szó. Az elmúlt években rengeteg jó és kevésbé jó fejlesztő program, módszer, alkalmazás is elindult, pedig számtalan pofonegyszerű tevékenység is van, ami jobban fejleszt, mint bármilyen más méregdrága különóra vagy játék. Ezeket vesszük most szemügyre.

"A gyereket nem kell fejleszteni, ezt a legtöbb szülő tudja, csak hülyék vagyunk, és nem tudjuk megállni. Pedig éppen hogy abból lesz jó eséllyel topmenedzser, aki gyerekkorában szabadon játszhatott, akit dögönyöztek és csiklandoztak, és nem volt baj, ha kamaszkorában lerontotta a jegyeit."

Ezek a szókimondó mondatok nem mástól, mint Vekerdy Tamástól származnak. Valóban ostobák lennénénk mi szülők, ahogy a pszichológus állítja? Tényleg nem vagyunk képesek arra, hogy a piacot folyamatosan elárasztó fejlesztői dömpingnek ellenálljunk? Segít a gyereknek, ha már óvodás korától hurcoljuk nyelvórákról mindenféle más különórákra? Mi a helyzet a tényleg bevált, kiváló programokkal? De hiszen csak jót akarunk neki! Vagy mégis érdemesebb lenne inkább kicsit visszább venni és kihasználni az amúgy is kézenfekvő hétköznapi tevékenységekben lévő fejlesztő hatásokat?

Természetesen sok esetben a fejlesztésnek létjogosultsága van a gyerek életében, így nem is kívánunk fejlesztésellenes hangulatot kelteni. Viszont, érdemes mérlegelni mit és milyen mennyiségben tud a gyerek elhordozni úgy, hogy az jótékony és ne megterhelő legyen számára. Azokról a tevékenységekről is érdemes lenne letörölni a port, amelyek a hétköznapokon is elérhetőek, ráadásul fizetni sem kell értük, csak épp lehet, hogy nem tudatosult bennünk eléggé, vagy elfelejtettük, hogy mennyire hasznosak a gyerekeknek. Szakemberek szerint van néhány pofonegyszerű foglalatosság, amiről nem is gondolnánk, hogy milyen nagy mértékben hozzájárul a gyerek fejlesztéséhez. Ezeket gyűjtöttük egy csokorba:

Beszélgessünk!

Soós Krisztina logopédus szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a kisgyerekekkel való minőségi időtöltés. Ráadásul ez a beszédfejlődésük szempontjából is elengedhetetlen a szakember szerint:

Ne csak „menet közben”, az autóban beszélgessünk a gyerekekkel. Szánjunk arra időt, hogy leültessük a gyereket, és úgy olvassunk mesét, beszélgessünk vele. Lehetőleg egymással szemben foglaljunk helyet, hiszen a kisgyerek számára megkönnyíti a megértést, ha a szánkról is olvas. Fejleszti a szókincsét, kifejezőkészségét, fantáziáját, ha ő találhatja ki a mese végét, vagy többféle befejezést találunk ki hozzá. A tanítók jelzése alapján sok elsős számára nagy nehézséget jelent, hogy képtelen a figyelmét egy tanóra hosszáig fenntartani. A közös beszélgetésekkel és meseolvasásokkal a szülő észrevétlenül arra szoktatja a gyermekét, hogy hosszabb időn keresztül tudjon koncentrálni. Ez az iskolaérettség egyik feltétele. Ha a gyerek két és fél, három évesen még nem beszél, vagy csak egy-két szót mond, akkor viszont elengedhetetlen, hogy a szülő logopédushoz forduljon. A pöszeség „házi” javításával se próbálkozzunk. 

Játsszunk most együtt!

"A szülők többsége azt hiszi, hogy a fejlesztés mindig valami speciális tevékenység kell legyen, pedig a legtöbb hétköznapi tevékenység sok fejlesztő lehetőséget rejt, tulajdonképpen az életre nevelés egy nagy fejlesztő játék" - magyarázza Mikics Enikő óvónő.   

Mire gondol? "Az önálló öltözködés során nem csak a sorrendiséget tanulja meg a gyerek, de a finommotorikája is fejlődik. Közben lehet beszélgetni, mondókázni, énekelni, megnevezni a testrészeket (akár más nyelveken is)…. és még csak öltözik a gyerek. A lényeg a közös tevékenységen van, hogy a szülő lassuljon le a gyerek tempójára. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne pörgessük fel őket, hanem hagyjuk a saját tempójukban tevékenykedni. Minden szülő arra törekszik, hogy mindent megadjon a gyerekének, akár az erején felül. A gyereknek nem kell más, csak a szülő jelenléte. Közös hintázás, homokozás a játszótéren, séta a környező utcákon, közös kis vásárlás az élelmiszerboltban és beszélgetés. Hallgassuk meg a gondolataikat, még ha megmosolyogtatóak is olykor, hiszen ilyenkor tanulja meg kifejezni magát, és ha odafigyelünk, elhiszi, hogy fontos ő is és a mondandója is. Óvodai és saját tapasztalat alapján azt látom, hogy a szülők hatalmas hangsúlyt és nagy erőfeszítést fektetnek a kognitív és motoros képességek fejlesztésére, de a szociális képességek fejlesztése háttérbe szorul, pedig ennek a területnek kiemelt szerepe kellene legyen. A mai gyerekeknek nagyon nehéz megtanulni, hogyan késleltessék a vágyaik azonnali kielégítését. A vágyak késleltetésének a képessége szükséges lesz az életben való beváláshoz. A fogyasztói társadalom, a kütyük által adott világkép már óvodás korban sem ezt segíti, sőt….."

Fessünk, rajzoljunk, gyurmázzunk!

Krajcár Petra művészetterápiás csoportvezető úgy gondolja, hogy indokolt esetekben hasznos lehet a kognitív és a mozgásterápia, de emellett és akkor is ha ezekre nincs szükség, fontos, hogy a gyermekünknek legyen lehetősége és tere arra is, hogy egyedül maradjon és a maga módjára szabadon alkothasson:

A figyelem befelé irányítása nagyon fontos. Ezt szülőként úgy segíthetjük, hogy hagyunk nyugalmi időt gyermekünknek. A szabad alkotás rendkívül fontos az önkifejezésben. A gyermek belső világát tárja elénk, és oldja feszültségeit, szorongásait, növeli a figyelmi idő megtartását. Csodákat művelnek a gyermekek, amikor egy nagy gombóc gyurma, színes ceruza, festék, vagy ragasztó és papír kerül a kezükbe. Fontos, hogy ne akarjuk megkritizálni alkotásaikat, amiket lelkesen mutatnak nekünk. Nincs olyan, hogy a végeredmény csúnya, vagy rossz! Olyan lehetséges, hogy nekünk nem tetszik, de szülőként a legépítőbb, amit tehetünk, hogy nyitottak vagyunk és elfogadóak. Fontos, hogy időt szánjunk rá, hogy végighallgassuk a remekműhöz fűzött kommentárt. Ez építi a szülő és gyermek közötti bizalmi kapcsolatot is. Tegyük magunk mögé a telefont, és tágra nyílt szemmel és füllel adjuk a figyelmünket Neki! Kedvenc mondásom: "Két füled van, és egy szád. Tartsd az arányt!" Testvéreknél nagyon építő, ha közösen hallgatják meg egymást! - foglalja össze a nagycsaládos művészetterápiás csoportvezető. 

Énekeljünk!

Vásári Krisztina zeneművész és zenetanár szerint a zene rendkívül fontos szerepet játszik a kisgyermekek személyiségfejlődésében:

"Az anya beszéd-és énekhangja az anyaméhben fejlődő magzat idegrendszerére pozitív hatást gyakorol, segíti az idegpályák összekapcsolódását. Informatikailag terhelt és rohanó világunkban még fontosabb, hogy a kisgyermekek anyukájuktól és apukájuktól autentikus zenei információkat kapjanak, a ritmus és az éneklés által. Az otthoni közös játékos tevékenység elengedhetetlen ebben az életkorban, de ha a napi rutinba, például a fürdetésbe, az öltöztetésbe is bekerülnek mondókák, dalocskák, s ha még zenehallgatással, sőt zenéléssel is meg tudjuk színesíteni az együtt töltött minőségi időt, akkor gyermekeink ezeket az élményeket elraktározzák, mélyül a szülő-gyermek kapcsolat.

Krisztina, aki maga is gyakorló anyuka hozzáteszi, hogy csak ajánlani tudja az otthoni éneklést, zenélést, mivel a gyerekek érzelmi- és értelmi fejlődése sokkal kiegyensúlyozottabb lesz. "Az elraktározott zenei impulzusok segíteni fognak nekik az önkifejezésükben és a kommunikációban. Különböző érzelmi szituációikban lesz olyan tartalékuk, amit használhatnak örömük vagy bánatuk, elégedettségük vagy hiányuk kifejezésére. Az éneklés és a zenélés sokszor tehermentesítő tud lenni a szülőnek is. A kisiskolás gyermekeknek a nyelvtanulásban nagy segítség lehet a ritmikus, zenés, éneklős memorizálás. A zenélés, éneklés mindenre jó, és minden életkorban!" 

Mozgásra fel!

Barta Zsuzsa gyógytornász arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a gyerek mozgásszervi, hanem idegrendszeri fejlődéséhez is nélkülözhetetlen a mozgás. "A játékos mozgás a sok-sok ingerrel segit a tapasztalatszerzésben, az egyensúlyrendszer fejlődésében és a szociális készségek kialakulásában is. Már egész pici kortól érdemes odafigyelni, hogy minél többet mozogjon egy gyermek. Például inkább játszószőnyegre érdemes tenni a babát, ahol meg is tud fordulni, illetve, kénytelen az izmait használni ahelyett, hogy a babahordozóban passzívan üldögél. Vagy később, amikor már járni tud, minél többet sétálni a babakocsizás helyet. A nagymozgások (ilyen például a kúszás, mászás, járás, futás, ugrás) fejlesztéséért már akkor is sokat tehetünk, ha elővesszük és használjuk a rollert, a a biciklit, az ugrókötelet, a görkorit, a célba dobó játékot és még sorolhatnám teljesség igénye nélkül. Hasznosak azok a játékok is, amelyben aktívan mozognak együtt a gyerekek, ilyen például a fogócska. A mozgáskoordináció fejlesztésében a labdázás is rendkívüli módon segíthet.  A mozgásfejlődésben kialakult hiányosságok a kesőbbiek során szociális rugalmatlanságot, tanulási zavarokat okozhatnak."

Varga Vivien gyógypedagógus, a Stilianos babauszoda vezetője, is úgy látja, hogy elengedhetetlen a rendszeres mozgás, mivel a korai gyermekévek meghatározó jelentőségűek és a gyermekek a mozgás által fedezik fel a világot:

• 
• 
• 

" A vízben a gyermekek már kis korban szívesen vesznek részt foglalkozáson, így ideje korán el lehet kezdeni a sporthoz való szoktatást és a legjobb mozgásformát jelenti, hiszen nem terheljük a súlytalan közegben a gyermeket. A cselekvéses tapasztalatszerzés azonban nem csak a vízben lényeges, hanem a mindennapokban egyaránt. A mai gyermekek számára több lehetőséget és teret kellene biztosítanunk, hogy a mozgás által az értelmük is tökéletesedni tudjon, hiszen ezek a fejlődési folyamatok összefüggnek és egymásra épülnek."