Sok bosszúságot és tanulókört megspórolhat, akinek a szülei már kiskorában megtanították hogyan bánjon a pénzzel. Hogyan érdemes már óvodában elkezdeni a pénzügyi tudatosságra való nevelést? Milyen tuti tippek vannak arra, hogy otthon, közösen, egyszerűen takarékoskodhassunk? 

„Kislány koromból emlékszem, hogy anyukám minden hónap elején több különböző borítékba különítette el a fizetésüket. Nekem sajnos nem magyarázta el, mi miért kerül az egyes borítékokba. Arról sem beszélt, nekik miért vált be ez a módszer, pedig milyen jó lett volna… Emlékszem kezdő tanárként milyen nehéz volt kijönni a fizetésemből” – emlékszik vissza Andrea, aki ma már sikeres cégvezető és három gyermek édesanyja és nagymama is.

A pénz arra való, hogy elköltsük?

Andrea tapasztalatai hiteles  képet adnak a valóságról, hazánkban ugyanis a pénzügyi tudatosság és az arra való nevelés hagy némi kívánni valót maga után. A Pénziránytű Alapítvány megbízásából készült ezer főt vizsgáló reprezentatív kutatás romló tendenciáról számol be e tekintetben: „A 2010-es és az idei felmérés eredményeit összevetve kitűnik, hogy az elmúlt évek során a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Jelentősen csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek a következő állításokkal: „mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, „időben befizetem a számláimat”, „hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni őket”. Kevesebben utasították el azt az állítást, miszerint „inkább a mának élek, holnap majd csak lesz valahogy”. Növekedett azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy „a pénz arra való, hogy elköltsük”. Ez az eredmény összefügg a költségvetést készítő háztartások számának csökkenésével.

Hol szivároghat el a pénzünk?

Bár a spórolásnak legkézenfekvőbb és szembetűnőbb módja a kiadásaink figyelése, kézbentartása sok olyan láthatatlan repedés lehet körülöttünk, ahol valójában pénz szivárog el. Az otthonunkban ezeket a repedéseket legtöbb esetben az étel és az energia jelentheti. Érdemes lehet átgondolni hány olyan elektromos eszközt használunk, amit két használat között is bedugva, készenléti állapotban tartunk? Rövidujjúban mászkál-e a család otthon, míg a termosztátot már huszonhárom fokra állítottátok? Akad-e olyan lámpa, amiben még nem energiatakarékos az izzó? Mennyi ételt dobtok ki át nem gondolt vásárlás vagy főzés miatt? Mennyit költötök olyan takarítószerekre, melyek csak látszólag szolgálnak eltérő célokat? Vannak-e olyan, minden hónapban ismétlődő kiadásaitok, előfizetéseitek, amiket már rég gondoltatok újra?

Ha érdekel, milyen megoldások és válaszok vannak ezekre a kérdésekre, a cikk végén olvashatod tuti tippjeinket arról, hogyan gondolhatjátok újra a takarékoskodást és vonhatjátok be a projektbe az egész családot!

A gyerekszobában kezdődik

A fent említett kutatásból jól láthatjuk, hogy a felnőttek pénzügyi tudatossága, meggondoltsága sajnos nem mutat túl rózsás képet és a ma már sikeres üzletasszony, Andrea történetéből is az derül ki, hogy bár szülei profi beosztók voltak, őt mégis kihagyták a tanulásból.

Eleinte a kisgyerekek számára a pénzzel való gazdálkodás elsajátítása tényleg nem is kell, hogy más legyen, mint játék. Gondolhatunk itt a minden generáció óvodás korosztályában imádott boltos játékra vagy arra, hogy mennyire szeretnek a picik anyának segíteni azzal, hogy ők adják oda pénztárosnak a pénzt. Ezekre a pillanatokra nem feltétlenül tekintünk úgy, mint nagy jelentőséggel és sok tanulsággal kecsegtető nevelési alkalmakra, mégis lehetőség nyílhat arra, hogy a gyerekek a pénz fogalmával, működésével barátkozni kezdjenek. Később a kicsit idősebbek részére készült társasjátékokat is elővehetjük, melyekben a pénz kezelése kifejezetten központi helyet tölt be.

Ennek a barátkozásnak fontos eleme az is, hogy a gyerekekkel saját szintjükön megbeszéljük mire miért költünk, mennyibe kerül és hogyan gazdálkodunk. Ehhez persze az kell, hogy a szülők legalább valamennyire tudatosak legyenek, ugyanis mint mindenben, a gyerekek itt is utánzással tanulnak: ha azt látják, hogy apu és anyu meggondolatlanul dobálja a kosárba a termékeket, nekik is ez fog majd rögzülni.

Nagyobb korban, de akár már kisiskolásoknál is szóba kerülhet a zsebpénz kérdése. Ekkor érkezik el gyermekünk ahhoz az életszakaszhoz, amikor valódi kockázatok nélkül, a gyakorlatban is kipróbálhatja azt, amit eddig tanítottunk neki. Jó taktika lehet legelőször hagyni, hadd költsön, amire szeretne, hogy egy darabig teljesen irányítás nélkül tanulhasson saját hibáiból és tapasztalhassa meg mini pénzügyi döntéseinek következményeit. Így mi is megfigyelhetjük mire jut utódunk, ha levesszük kicsit róla a kezünket: tökéletes takarékoskodót neveltünk-e vagy van-e még hova fejlődni e téren.

Később ösztönözhetjük megtakarításra, felhívhatjuk figyelmét olyan célokra, amiket kitűzhet maga elé és gyűjthet rájuk (tanácsos nem túl nagyértékű céllal indítani, hiszen egy közepes összeg összegyűjtésének sikerélménye nagy löketet adhat a továbbiakban). A legfontosabb azonban az, hogy mi mindig maradjunk következetesek: ha első nap el is költi egész havi zsebpénzét és nagyon meg is bánja, akkor se adjunk előleget a következő haviból vagy kölcsönt, hiszen pont ez a lecke lényege.

Tuti tippek - így takarékoskodj otthon!

Ahogy ígértük, most megválaszoljuk a fent feltett, otthoni takarékoskodással kapcsolatos kérdéseket és tuti tippeket adunk arra, hogyan tudjátok egyszerűen újra gondolni néhány mindennapos szokásotokat annak érdekében, hogy erőfeszítés nélkül spórolhassatok pár, eddig elfelejtett, gyenge ponton.

Kapcsold ki, ha nem használod!

A készenléti üzemmódban hagyott eszközök kb. egyhatodát fogyasztják, amit aktív használat közben falnak fel. Ha nem is akarsz minden gyakran használt kütyüt kihúzgálni, érdemes kapcsolós elosztóba dugni őket, amit simán lekapcsolhatsz egy gombnyomással. Vond be a gyerekeket és vegyetek példát a nagyiról: nála sosincs semmi feleslegesen bekapcsolva, felkapcsolva.

Kölcsönözz!

Bár vonzó gondolat egy könyvesboltba besétálni és öt-tíz szépséges könyvvel távozni, egy éves könyvtári tagdíj két könyv árából kijön, arról nem is szólva, hogy milyen kellemes és csendes családi program egy fél őszi szüneti napot a könyvtárban olvasgatva tölteni. (Nézz utána, nagyobb, városi könyvtárak gyermekrészlegei szinte csodaországgal vetekszenek.) Minden más is kölcsönözhető, nem kell olyan szőnyeg- és kárpittisztítót megvenned, amit évente kétszer használsz.

Ne dőlj be a csomagolásnak!

Annak ellenére, hogy a boltban fellelhető sokféle tisztítószer mind mást ígér, valójában nincs köztük sok különbség és a legtöbbet egyszerűen helyettesítheted, ha egy kis vízzel hígított ecetet összekeversz némi neked tetsző illóolajjal. Jó, ha az aprónép is fiatalon megtanulja, hogy a csomagolás és a reklámok mögött sokszor olyan tartalom bújik meg, amit otthon is egyszerűen előállíthatunk, sokkal olcsóbban.

Legyen megszokás kérdése! 

Meglepődnél, hogy Magyarországnál csak kicsivel hűvösebb vidékeken mennyire abszurd szokásnak tartják a nálunk teljesen elterjedt huszonkét fokra állított fűtést. Ha inkább kicsit felöltöztök és egy fokkal lejjebb kapcsoljátok a termosztátot, akár hat százaléknyi energiát is spórolhattok.

Tervezd meg!

Már egy főnél is, de egy családnál még többet lehet spórolni, ha jól megtervezitek mikor, mit fogtok enni és eszerint vásároltok be, amennyire lehet mellőzve az extrákat. Ha együtt találjátok ki a menüt, a család többi tagját is könnyebb bevonni az új módszerbe. Így elkerülhetőek a hirtelen felindulásból vásárolt drága, felesleges dolgok és később a kidobált, elpazarolt étel is.

Korszerűsíts, ahol tudsz!

Igaz, hogy egy LED-izzó többe kerül, de jóval tovább is tart, mint egy hagyományos villanykörte és sokkal kevesebbet is fogyaszt. Nézz körbe, mi világít legtöbbet használt lámpáitokban. Egy átlagos családi háznál egy hőszigetelést, valamint ajtó- és ablakcserét magában foglaló felújítással már 50 százalék körüli energia-megtakarítást is el lehet érni. Ha ehhez fűtés-korszerűsítés, megújuló energiás beruházás is társul, akár 75 százalékos összesített megtakarítás is elérhető – derül ki az OTP Lakástakarék friss közleményéből.

Közlekedjetek okosan!

Ki hova megy nap mint nap és milyen közlekedési eszközöket vesz igénybe, milyen távolságra? Számoljátok ki az egyes alternatívák mekkora összegre jönnek ki havi szinten, hiszen például, ha legtöbbet home office-ban vagy és alig jársz be, lehet, hogy a bérlet már meg sem éri, helyette válthatsz ötnapos jegyet, tekerhetsz vagy autózhatsz is. A BKK kisgyerekes bérletet, a MÁV családi kedvezményt, a Volán pedig nagycsaládos kedvezményt kínál.