Nézzünk meg néhány érdekességet az anyaméhben eltöltött 9 hónapról!

1. Millióból egy

Egy együttlét során több millió sperma képződik, amelyek a petesejthez úsznak. A legjobb esetben egy eléri a petesejtet, ami  terhességhez vagy ikerterhességhez vezet. 

2. Ahogy elindul a keringés, a szívműködés, már magzatról beszélünk

Dr. Kassai Enikő, szülész-nőgyógyász szerint a megtermékenyülés olyan titok, amit a mai napig nem tudott feltárni a tudomány:

„Fogalmunk sincs arról, miért pont az a petesejt és spermium találkozik úgy össze, amiből az embrió létrejön. A kezdeti fázisa a zigóta, a morula, a blasztociszta, de ahogy elindul a keringés, a szívműködés, már magzatról beszélünk. Gyakorlatilag az, ami megkülönbözteti az embriót egy sejtkultúrán nevelkedett sejtcsoporttól, az az, ahogy növekedik, reagál az ingerekre, reprodukálja magát, komoly anyagcserét folytat.” 

A negyedik hét végétől nevezzük a babát embriónak. A terhesség negyedik hetére a fejlődő baba már körülbelül 1 mm hosszú, szinte mákszemnyi és leginkább egy apró ebihalra emlékeztet. Erősen a méhfalhoz tapad, és megkezdődik a méhlepény kialakulása. A terhesség 12. hete után már magzatról beszélünk, ha a kismamában fejlődő új életre gondolunk. 

8 hetes magzat

3. A magzatok nagyjából a hatodik várandóssági héttől kezdenek el mozogni

Mozgása folyamatosan fejlődik és mielőtt megszületik, egy újszülött kisbaba teljes mozgáskészletével rendelkezik. A 13 hetes magzat nagyon mozgékony: nyújtózkodik, rugdos, és gyakran megfordul, de még mindig túl apró ahhoz, hogy ezt a kismama is megérezhesse. Megfigyelték, hogy bizonyos esetekben, mint például magzatvíz-vételkor a mozgásuk védekező jellegű. Ekkor a magzat eléri a 18 centiméteres hosszúságot, súlya pedig nagyjából 100 gramm. 

4. A babáknak már az anyaméhben is alakul az akcentusuk!

A baba kezdetben csak az anya testéből beszűrődő hangokat hallja, utána az anya hangját is.  Majd az anya testén kívülről érkező zajokat és az apa hangját is képes érzékelni. A várandósság ötödik hónapjától kezdve reagál a zenére, sőt, vannak olyan zenék, melyek kifejezetten megnyugtatják, mások  erős rugdalózásra késztetik. Az anyaméhben hallott, érzékelt hangok közül az édesanyja hangja az, amely erősebben jut el a hallószervéig, s újszülött korában is nyilvánvalóan ki tudja választani az ő hangját a különböző női hangok közül, sőt az édesapja hangja is ismerősebb neki, mint más férfihangok. Körülbelül a megszületése utáni első hónap végére fejlődik ki a hallása véglegesen. Egy 2009-es tanulmány szerint már a pár perces újszülött sírása is magán hordozza szüleinek nyelvi jegyeit, ugyanis a magzatok már az anyaméhen belül kiszűrik a környezetük nyelvére jellemző alapvető dallammintázatokat.

5. A magzatok álmodni is szoktak 

A Paramedica Magazin leírása szerint a koraszülötteknél végzett alvással kapcsolatos vizsgálatok rendkívül aktív álomtevékenységet mértek:

"Kiderült, hogy az álmodás folyamata a fogantatás utáni 30. héten az alvás teljes hosszát kitölti, ám ez az álommennyiség a születéshez közeledve fokozatosan csökken. A megfelelő időben világra jövő újszülöttek alvásidejüknek már csak 30%-ában mutatnak álomtevékenységet.A babák a REM (gyors szemmozgás) fázisa alatt már az anyaméhben is élénken grimaszolnak, nyöszörögnek, rángatóznak vagy mosolyognak – feltételezhetően az álom jó vagy rossz tartama szerint. Talán még érdekesebb az a megfigyelés, mely szerint éjszakánként, amikor az anya álmodik, a magzat felhagy minden mozgással, mintha egy moziban ülve nézné a mama álomképeit, amikor pedig az álomtevékenység abbamarad, azonnal mozogni kezd."

6. A 25. hét a vízválasztó

Ebben az időben a magzat teljes hossza 34 cm körül van. Ettől a héttől kezdve hetente majdnem 1 cm-t növekszik, testsúlya már majdnem 600-650 gramm. Az orvosi technikának köszönhetően a magzat már nagy eséllyel életben maradna, ha a 25. hónapban megszületne.A 25. hét betöltése után  már 70 százalékuk életben marad, ahogy haladunk a várandósság időtartamában, annál jobbak a mutatók. Természetesen a legideálisabb, ha a a kismama pocakjában marad a 38, hétig és folyamatosan növekszik.

7. Nincsenek ám teljes sötétségben!

Az anyaméhben nincs teljesen sötét, a hasfal és az anyaméh is fényáteresztő, a magzat érzékeli az átszűrődő fényt. A megszületés után a kisbaba még erősen rövidlátó. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak 5 éve közzétett vizsgálata szerint a magzatot érő fény képes befolyásolni a szem fejlődését. Arra is rámutattak, hogy a magzati korban a szem ideghártyájának (retina) megfelelő fejlődését speciális érhálózat segíti, amely táplálja a retina sejtjeit kialakulásuk során. Ezek az erek később zavarnák a látást, ezért a retina kifejlődése után "felszívódnak" - mint amikor egy befejezett épület elől elbontják az építkezéskor nélkülözhetetlen állványzatot. A szakembereket is meglepte, hogy az anyaméhbe beszűrődő fénynek ilyen komoly szerepe van a szem fejlődésében. Mivel a látást érintő betegségek jelentős része a szem érhálózatával függ össze, a felfedezés előbbre vihet ezek megértésében.

8. A magzatvíz folyamatosan cserélődik

A magzatvizet a magzatburok belső rétege termeli, majd a terhesség második felében a magzati vizelet is hozzáadódik. A magzatvíz íze is változhat attól függően, hogy a kismama milyen ízű ételeket fogyaszt – némely kutatások szerint összefüggés áll fenn aközött, hogy a baba milyen ételeket szeret majd és aközött, hogy a várandós nő mi evett a terhessége során. "Mennyisége háromóránként, elektrolit tartalma pedig kb. nyolcóránként kicserélődik, a magzat ugyanis a terhesség második harmadától részt vesz a magzatvíz termelődésében és felszívódásában is (az első időkben a magzatvíz a köldökzsinóron és a belső magzatburok felszínén keresztül választódik ki és szívódik fel). A magzat egyrészről a magzatvizet lenyeli, ezzel gyakorolja a nyelési és légzési mozgásokat, jó része pedig felszívódik. Másfelől a vizeletet is ide üríti, ezzel hozzájárul a magzatvíz termelődéséhez. Így, a magzatvíz mennyiségi változásai a magzat gyomor-, bél- illetve vizeletelválasztó rendszereink zavaraira is utalhatnak."- olvasható egy nőgyógyászati intézet honlapján. Mivel az újszülöttek és gyerekek sokáig csak az édes és sós ízt kedvelik, a kutatók valószínűsítik, hogy mindezek a preferenciáik a magzatvíz ízminta alapján alakultak így. A savanyú és kesernyés ízek megszeretése csak késői tanulás eredményei.

9. Magzatburokban születni nem is olyan szerencsés

A 19. században már valószínűleg a pozitív jelentése lehetett az általános, ugyanis Jókai Mór Kelet királynéja című elbeszélésében Maeon lovag a "Rajtam nem fog sem fegyver, sem átok. Én vagyok a hetedik gyermek, ki burokban született, engem férfi keze el nem ejthet." szavakat kiáltva száll szembe a rátámadó ellenséggel.
Ezt általában szerencsés jelnek tartják, pedig valójában veszélyes. A szülés megindulásakor a magzatburok megreped, és a magzatvíz elfolyik. Előfordulhat azonban, hogy a burok nem reped meg és az újszülött "burokban születik". Ha az így született magzatról nem fejtjük le gyorsan a burkot, az újszülött megfulladhat. 
Mostanában ritka, mert a kórházakban mesterségesen repesztik meg a burkot, ha magától nem repedne meg. 

10. A pocaklakók érzékelik a szülők érzelmeit

Alessandra Piontelli nemzetközileg elismert, olasz származású pszichoanalitikus, a csecsemőkutatások szaktekintélye, a magzatkutatások úttörője A magzattól a gyermekig című munkájában beszámolt 11 családon folytatott megfigyeleléseiről, a terhesség korai szakaszától a gyermekek négyéves koráig. Többek között a következő kérdésekre kereste a választ: Van-e folyamatosság az anyaméhen belüli és a szülés utáni viselkedés között? Hol kezdődik a mentális és az érzelmi élet? Hatással vannak-e az anyai érzelmek a magzatra? Megállapította, hogy a gyermekek emlékeznek méhen belüli tapasztalataikra, és ezeket az élményeket feldolgozzák életük során. Híres, "kedves ikrek" nevű tanulmánya Aliciáról és Lucáról szolt, egy olyan kétpetéjű ikerpárról, akik bár két magzatburokban voltak az anyaméhben,  az ultrahangon jól látható módon a magzat burkán keresztül simogatták egymást. Egyéves korukban kedvenc játékuk pedig az volt, hogy a függönyön keresztül simogatták egymás arcát. Másik következtetése az volt, hogy a szülői lelkiállapotok és a gyermekre vonatkozó fantáziák nagy valószínűséggel befolyásolják a magzatot, különösen, ha ezek az érzelmek erősek vagy hosszan tartanak.

Programajánló a magzatgyermekek Világnapján

2019. március 25-én vasárnap délután 16:00-kor a Várva Várt Alapítvány Budapesten a Bakáts téren útnak indította a Virtuális Inkubátor Programot, hogy segítséget nyújtson a szülés előtt álló, válsághelyzetben levő édesanyáknak. Széles körű programmal várták az érdeklődőket: többek között fellépett Oláh Gergő és Jaksity Kata is!