Az élet a világjárvány miatt sem áll le: a családok próbálnak helytállni home office-ban, online oktatással, sok vagy kevés gyerekkel; van, ahol most születik a baba; van akik most házasodnak.

Lezárult a a koronavírus szembeni védekezés első szakasza, ami azt is jelenti, hogy a családok immáron ötven napos (!!!) elszigetelésen estek túl. Vannak, akik örömmel fogadták a kötelező otthonlétet, hiszen jut idejük a hobbijukra, sőt, akár új dolgokba is belevághatnak.

Mi a helyzet azokkal, akik ilyenekre még csak gondolni sem mernek, hiszen örülnek, ha tisztességesen elvégzik a munkát, a gyereket, gyerekeket valahogyan tanítani tudják, miközben soaz egyre fogyó anyagi lehetőségeik mellett még napi háromszori étkezésről is gondoskodnak családjuk számára. Hogyan lehet ezt bírni?

Teljesen eltérő élethelyzetben lévő családokkal beszélgettünk. Az ő mindennapjaikba engedünk betekintést a friss házasoktól a nagycsaládosokig!

Karantén-esküvő és gyermekáldás

Varga Zoltán jelenleg egy állami beruházási projekten dolgozik vezetőként. Bár viszonylag könnyen átálltak digitális munkára, nem minden területen lehet a munkáját online végezni, így a hét felét terepen tölti Buda első kerületében, ahol a munka mellett a közelben lakó idősekre is figyelnek, például megszervezik, hogy ki vásároljon be nekik.

"Azt tapasztalom, hogy mindenki figyelmes és érzi azt, hogy ez egy nem mindennapi helyzet, ezért megértőbb és toleránsabb a kollégákkal. Úgy tűnik, hogy a korábbi tréningen tanultakat is többen beépítik most a munkavégzésbe, és főként az emberi interakciókba. Jóval több az egyértelmű énüzenet is" - magyarázza a mediátorként is tevékenykedő Zoltán.

Feleségével már felnevelték gyermekeiket, akikkel fontos családi eseményeket is megéltek ebben az időszakban:  lányuk férjhez ment és a már fiuk családjába első unokájuk is megérkezett:

"Lányomék szűk körű szabadtéri esküvője nagyon meghitt, bensőséges volt, annak ellenére, hogy odafigyeltünk a távolságtartásra, a meglévő szabályokra. A fiatalok az egy éves tervezés helyett két nap alatt lebonyolították az átszervezést. A szertartást Facebook live-on is közvetítették, így olyanok is részesei lehettek az élménynek, akik lehet, hogy el sem tudtak volna jönni.  Néhány napja megszületett első unokánk is.  Bizony nagyon hiányzik a személyesség, hogy csak fotón láthatjuk egy ideig, de betartunk minden óvintézkedést, az első az ő egészségének a védelme."

Fotók és címlapfotó: Balint Handler Photography

Az időfaktor: nagycsaláddal most ez a legnagyobb kihívás

R. Fonyó Barbara és férje öt gyerekkel egy fővárosi lakásban vészeli át  ezt az időszakot. Hétköznapjaikról  Mom With Five nevű népszerű blogján és Facebook-oldalán is őszintén beszámol. A Happy Family megkeresésére elmondta, hogy nagycsaládos édesanyaként számára a karantén legnagyobb kihívása az időfaktor:

"Hiába írták le és írják le sokszor, hogy most nagyon sok időnk van egymásra, a családra, arra, hogy olyan dolgokba kezdjünk, amelyekre eddig időhiány miatt gondolni se mertünk, a valóság teljesen más képet mutat. Én öt gyerekkel, akik közül négy iskolás, egy óvodáskorú, pontosan ugyanúgy hajszolom az időt, mint eddig és örülök, hogy még egyben a család. Hogy még élünk. És többé-kevésbé épnek mondhajtuk magunkat mind mentálisan, mind fizikálisan."

Barbara úgy látja, hogy a karanténnal nem lett több ideje, sőt:

"A karantén előtt, amíg a gyerekeim iskolában, óvodában voltak, képes voltam hatékonyan végezni a háztartási feladatokat és azokat a megbízásokat, amelyek házon kívülre szólítottak. És volt időm magamra. Ha nem is sok, de volt.  Ami nagyon fontos volt ahhoz, hogy jól tudjam működtetni a családi életünket és minden káoszossága ellenére meglegyen a napi derű és béke. Legalább és legkésőbb estére.

Most ez nincs. Mindenki itthon van és itthon kell megoldani mindent: tanulni/tanítani(?!), főzni, háztartást vezeti, mozogni/sportolni, ügyelni arra, hogy Férj “nyugodt” körülmények között tudja végezni a munkáját, figyelni a párkapcsolatra… és a sor végén magamra. Ami bizony sokszor elmarad. A különböző életkorú és nemű családtagok igényeit összehangolni akkor sem könnyű, ha néha kiléphet az ember a tennivalók sűrűjéből, kicsit lerázhatja magáról a családi feladatokat, elvárásokat. De most nincs kilépés. Nincs segítség. Bezártság van."

Ahogyan Barbara is beszámolt róla, szülőként nem egyszerű a digitális térbe berendezkedett  oktatásba beleszokni. Hasonlóképpen sok pedagógus számára kihívást jelentett az osztálytermek helyett  zoomos, discordos és egyéb online körkapcsolásba gyűjteni a tanulóikat egyik napról a másikra. Számos cég reagált a megjelenő igényekre például ingyenes szoftverekkel, de civil kezdeményezések is szerveződtek.

A szülők jobban odafigyelnek a gyerekek netezésére

Fülöp Hajnalka egyszülőként, vállalkozása mellett segít a hetedikes fiának az otthontanulásban:

"Felnőtt testvérei is mentorálják online, ez nagyon jó kis csapatszellemet alakított ki. Számomra nagy élmény megismerni az ő tanulását, szoros és jó a kapcsolatunk a pedagógusokkal és ő már elég önálló. Úgy érzem, a családunkban mindenki sokat fejlődött az elmúlt hetekben a krízisben."

Hajnalka, újságíró, tudatos internetezés oktató, 5 gyermekes édesanya még az iskolabezárások előtti nap létrehozott egy csoportot a Facebook-on, hogy meg tudják osztani a digitális oktatással kapcsolatos kérdéseket, eszközöket, módszereket, egyéb ismereteket és szakemberekkel lehet erről a témáról érdeklődni, tanulni:

"Családanyaként és tudatos internethasználat oktatóként is fontosnak tartottam, hogy legyen egy ilyen közösség. Az így létrejött  Online otthonoktatás csoportba csoportba másnap, a digitális tanrendre való átállás bejelentése miatt özönleni kezdtek az emberek."

Meg sem álltak, az 5. héten közel 90 ezren lettek a csoportban. Sok ismeret, szakember és tanítást, tanulást segítő anyag lett elérhető ezen a platformon. Hajnalkáék számára nagy kihívást is jelent a csoportban a rendet tartani, de nem panaszkodik:"Egy remek - önkéntesen dolgozó - barátaimból, jó ismerőseimből álló szakember-csapattal dolgozunk ezen. Van köztük egyetemi oktató, pedagógus, mérnök, internetbiztonsági szakember, valamennyien elkötelezettek a tudásmegosztás érdekében. A szülőknek most gyökeresen más lett az oktatásban a feladata, ezért számukra létrehoztuk a  Digitális Szülő csoportot már az első héten. Most azon dolgozunk, hogy a 6. héten indult onlineotthonoktatas.hu oldalon gyűjtsük össze a csoporttagok számára is érdekes, értékes, digitális oktatást segítő adatokat."

Megkérdeztük, hogy látja mennyire épülnek be a jelenlegi otthoni oktatás alatt használt új eszközök a későbbiekben az oktatásba:

"Erre csak reményeim és elképzeléseim vannak. Szerintem a karantén után számos eszköz megmarad majd, a módszertanokat pedig egy nyugodtabb időszakban újragondolni lesz érdemes, közösen, a digitális pedagógia szakértőinek. Számos online kommunikációs eszközt megismerhettek most a résztvevők, melyeket feltehetően használni is fognak. Az online kvízek, szabadulószobák, játékok is színes elemei maradhatnak az oktatásnak, de a legfontosabb a gyerek, a közösség és a pedagógiai cél, ahogy őket tanítani, segíteni lehet."

A tudatos internetezést is oktató szakember bízik abban, hogy a szülők jobban figyelnek már most és később is a gyermekeik online tevékenységére, például arra kivel és mivel kommunikál, játszik, hogy használja az online oktatási teret, miben tudják fejleszteni őt:

"Nagyon fontos a szülőknek a gyerek igényei szerint bevonódni az online tevékenységükbe, velük lenni, figyelni, beszélgetni a netes tapasztalatokról, kihívásokról vagy akár élményekről a családban. Ez egy újabb, minőségi együtt töltött időt jelenthet, a szülők önismeretben és gyermekeik megismerésében is fejlődhetnek ezáltal. Ugyanakkor már egyetlen otthon tanított általános iskolás gyerek is leköt egy felnőttet, ezért látszik, hogy számos kihívást jelent ez a helyzet több gyerekkel vagy eszközök, tér, idő híján." - magyarázza Hajnalka.

Megszűnt a munkám, most miből fogunk élni? 

Számos szektorban azonnal leállt minden tevékenység és jóideje szünetel is: a turizmus, a vendéglátás, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások.

Dórát éppen az álláskeresési járadékának lejártakor érte a karantén kezdete. Két óvódás gyerekével kénytelen volt otthon maradni minden egyéb juttatás nélkül. Andrást egy szállodából bocsájtották el, ahol szakácsként dolgozott. Először kötelezően kivette a szabadságait, majd bezárt a szálloda, így munka nélkül maradt:

"Egyenlőre elvagyunk, főzök-sütögetek a családnak, sokat játszunk a gyerekekkel. Feleségem GYES-en van második gyerekkel. Vannak még tartalékaink, de ha nyáron nem lesz munkám, akkor komoly egzisztenciális gondjaink is lehetnek." 

Kata műkörmösként dolgozott egy Pesti szépségstúdióban többedmagával. Amikor megtudta, hogy az iskolák bezárnak, már tudta jól, hogy nem lesz lehetősége dolgozni. Két gyermeke van, mindkettő első osztályos, az egyik Down szindrómás. A stúdióban nem tudták tartani a helyét és nem is merte vállalni azt, hogy fizeti a bérleti díjat és az egyéb járulékokat, mert nem lehetett látni, meddig kell ezzel kalkulálni. Férje munkája szerencsére megmaradt, ő klímatechnikával foglalkozik.

"Nemrég költöztünk albérletbe, szerencsére egy kertes házba, így nem érezzük úgy a bezártságot, mint azok, akik egy panelben laknak. Örülök, hogy itthon lehetek a fiúkkal, de az online oktatás nem egyszerű két gyerekkel. Olyan, mintha az egész oktatási rendszer egy gyerekes családokra lenne megtervezve eleve és most sincs ez máshogy. A Down-szindrómás gyerekek tanulási sajátosságainak sok mindenben nem kedvez az online tanulás.Ráadásul a fejlesztő foglalkozásokat és nekem kellene pótolnom, ami óriási szakértelmet kíván, nem lehet 2 nap alatt megtanulni."

Mindhárman készségesen nyilatkoztak blogunknak, ugyanakkor kérték, hogy nevüket változtassuk meg, ami érthető is ebben a nehéz helyzetben.

Van egy határ, amikor már nem mókás a történet, ekkor segítünk!

Kalcsó Adrienn, a Happy Family Media ügyvezetője egy olyan karantén-tanodát hozott létre, amely azoknak a szülőknek segít, akiknek nincs idejük munkájuk mellett arra, hogy tanárok is legyenek. Korrepetálást, együtt tanulást vállalnak online, skype-on, FB messenger videón, FaceTime-on, illetve bármely rendelkezésre álló technikai fórumon előre egyeztetett időpontokban. A pedagógus végzettséggel is rendelkező ügyvezető szerkesztőségében a tanítói, pedagógusi, nyelvtanári diplomával rendelkező kollégák fogtak össze, hogy levegyék a terheket a gyerekekkel való együtt tanulásról. Adrienn beszámolt arról, hogy rengeteg megkeresést kaptak, kapnak:

"Azt tapasztaljuk, hogy rendkívül kreatívak lettek a szülők is, de van egy határ, amikor már nem mókás a történet, és visszajeleznek, hogy bizony mennyire elkel, milyen nagy segítség a karantén-tanoda, mert már szinte a „hajukat tépték”, „megmentettük az életüket.. és hasonlók. Vannak olyan BTM-es, SNI-s gyerekek, akiket most nem tudnak elvinni fejlesztésekre, nekik is biztosítunk szakszerű segítséget. Elmondhatjuk, mindannyian érezzük, hogy ebben a nagy kihívásokat rejtő „mindenki home office-ban tolja” időszakban van a legnagyobb szükség a gyerekek tanulásban, haladásban való segítésére, támogatására."