A gyerekek őszinték. Nem mindenkinek sikerül a szívükhöz közel kerülni. Öt olyan gyerekzenekart, zenészt mutatunk be, akiknek ez sikerült, sőt, többen még beteg gyerekeknek is zenélnek.
"Gumikesztyűből skótduda, a műanyagpohárból szaxofon"
Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta, a Zenebatyu Élményprogram megalapítója fellépései során hangszeres bemutatót tart gyerekeknek, de nem a szokásos értelemben, mert nála a gumikesztyűből skótduda, a műanyagpohárból szaxofon készül. Mátyás szerint gyereknek előadást tartani nagyszerű élmény:
Egyrészt csak úgy szippantják magukba a tudást és zenét a gyerekek. Másrészt minden előadás után tele vannak a hangszerekkel kapcsolatos kérdésekkel. Egy óvodai előadást követően szokás szerint több csöppség is odajött hozzám feltenni a zenével kapcsolatos kérdéseit „ha két szívószálat rakunk össze, milyen hangja lesz a dudának? „ a Kacagó pohár pudingos pohárból is elkészíthető?”. Mindenkinek megválaszoltam amit tudni szeretett volna, de láttam, hogy van még valaki, aki még oda szeretne jönni. Őt az egyik óvónő biztatta éppen, hogy bújjon elő bátran és menjen, tegye fel ő is a kérdését. A kislányt végül sikerült meggyőzni, pironkodva odasompolygott hozzám, és azt mondta: „Megölelhetlek?” Zeneterapeutaként kifejezetten fontosnak tartom, hogy a zene minél előbb mint élmény jusson el a gyerekekhez, hiszen nagyszerűen fejleszti a kommunikációs és empátiás készségeket és egy univerzális nyelv, amit mindenki ért."
Mátyás fiatal apaként néhány hónapos kislányának is zenél, sőt, annyira fontosnak tartja a zenét a gyerekek számára, hogy már a magzatnak, a pocakban is énekelt altató dalt, illetve, amikor felesége úgy érezte, nagyon nyugtalan odabent a kicsike, előhúzta a szanszuláját és párja hasára téve pengette, hogy megnyugodjon a baba.
"Az elmúlt 4 hónapban is rengeteget énekel Jankának. Ritmusjátékok kis dalait miközben lépeget vele nagyokat, saját szerzeményeket a játékokról, pelenkáról, babakocsiról stb. Nagyon fontos része a gyereknevelésnek a zene, a közös ének. Látszik is, hogy Janka szippantja magába, és nagyon élvezi, ha Matyi énekel neki" - meséli Anita, Mátyás felesége.
A Zenebatyu tanévnyitó dalát több százezren látták és sokan feldolgozták újra:
"A zene nemcsak élményhordozó, hanem számos képességet fejleszt"
Ha valakit igazán érdemes megkérdezni a zene gyerekekre gyakorolt hatásáról, az Varga Ágnes a Tátika Élményközpontú Zenepedagógiai és Fejlesztő Program” alapítója és szakmai vezetője, az együttes gitáros énekesnője és az InMusic Tréning és Terápia szakmai vezetője, zeneterapeuta, logopédus, gyógypedagógus, az ELTE-BGGYK tanársegéde, a zene fejlesztő hatását kutató doktorandusz.
A szakember szerint a zene élmény- , és örömforrás: olyan játék, amibe bárki bekapcsolódhat és mindenkit megérinthet. Hiszi, hogy az élő zenénél nincs jobb a résztvevők számára:
Nem hiába hívom a gyerekeket résztvevőknek és nem közönségnek: szerintem a zenélés kapcsolatot teremt, ahol mind a zenész, mind a hallgató aktív és fontos. Kokas Klári néni (1929-2010 zenepedagógus és zenepszichológus - szerk.) mondása jut most eszembe: „Aki lehajol a gyerekekhez, görbén marad. Aki közéjük telepszik, a szemükbe nézhet.”
A gyógypedagógus – zeneterapeuta szerint szerint a picikre, kicsikre jellemző, hogy olyan tevékenységeken keresztül fejlődnek leginkább, amikben örömüket lelik – közben pedig egyszerre hat mindkét agyféltekére, sőt, szerkezeti átalakulásokat is eredményez. Így a zene észrevétlenül tökéletesít számos képességet.
„A számítógépen lejátszott zenék ennek a töredékére képesek csak, még akkor is, ha tudományosan bizonyított tény, hogy már pusztán a zenehallgatás is fejleszt. ”
Egy példával is érzékelteti ezt:
„A gyermekzenék illusztrációjaként gyakran megjelenő klipek sokszor sajnos nemhogy előhívnák a gyermek képzeletét, hanem inkább beszűkítik azt: készen kapják például azt kismadarat, amit a koncertjeimen maguk álmodhatnak meg. És a pillangókat sem tudják megszámolni fent az égen, amelyeket mi találunk ki és engedünk fel oda! A koncerten átélt élmények egyszeriek, de tovább élnek. A megtanult dalok újabbnál újabb hétköznapi helyzetekben hívják elő újra és újra azt a biztonságos jó érzést, amit együtt éltünk meg. Gyakran kapok rajzokat is a gyerekektől, amelyeket egy-egy kedvenc dal ihletett. Zenésztársaim is és én is sokféle különleges hangszeren játszunk, fontosnak érezzük bemutatni a gyerekeknek azt, hogy mennyi mindenből lehet hangot kicsikarni, megismertetni őket a hangszereinkkel. Például: nem csak hallják, hanem megfoghatják, összehasonlíthatják a dél-amerikai juhar furulya hangját a műanyag szoprán furulyáéval, vagy az esőbotét az óceándobéval… amire megint csak így élőben van mód."
„Az a véleményem, hogy az együtt zenélésnél, közös éneklésnél nincs jobb, és ha jót szeretnénk a gyermekeinknek – és magunknak - akkor ezt a mintát követjük. Sosem késő ezt sem elkezdeni!"
"Klipünkkel szeretnénk érzékenyíteni a többi gyereket"
A szülinapos dala által megismert Alma Együttes már jó néhány éve robbant be a gyerekzene világába. Folyamatos sikerüknek egyik titka talán az lehet, hogy hamar rátaláltak saját hangjukra, egyéni stílusukra, ahogy azt az együttes alapítója Buda Gábor már a kezdetekkor is megfogalmazta egy interjúban:
Ha az ember szívből csinálja, amit csinál, fel tud benne oldódni és jól tudja magát benne érezni, akkor őszinte és hiteles lesz, és szeretni fogják: a közönség megtalálja a művészt. Nem a művésznek kell a közönség kegyeit keresnie, ez hülyeség. Ebbe nagyon sok kiadó belebukik: "kéne csinálnunk egy második Halász Juditot", vagy "most ez a trendi nyugaton, mi is csináljunk valami ilyesmit". Ez a világ legnagyobb baromsága. Aki görcsösen keresi a közönség kegyét, az el van veszve, az nem igazi művész, ne is kezdjen bele semmibe.
E sorok írója is kitéve tud több alma-dalt„ sőt, a Bogyó és Babócát" a „Dodó Macit" , a "Szuperkukákat" és a „Mennyi selymes puhaságot" együtt énekelte az egyik gyerekkoncerten gyerekeivel, ahol Buda Gábor bandájával nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is szédületes bulihangulatot varázsolt.
A népszerű gyerekeknek zenélő formációja néhány hete mutatta be DJ Dominique-kel írt közös dalát a Kopasz kukacot. A dal érdekessége, hogy csatornát nyit a beteg és egészséges gyerekek között, melyről így nyilatkozott a zenekar frontembere a hgv.hu-nak:
"A filmben szereplő gyerkőcök sajnos nem önszántukból kopaszodtak meg, a kemoterápia mellékhatása az oka. Klipünkkel szeretnénk érzékenyíteni a többi gyereket, hogy ne csúfolják, ne bántsák a beteg társaikat. A videó rámutat arra is, hogy a betegség stigmájaként megjelenő kopaszság nemhogy elválaszt, hanem éppenséggel összeköt, kapcsolódást jelent többféle irányba".
"Egy apuka aki fiával énekel a gyerekeknek"
Kalap Jakab bábos koncertjei a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, mely nagy sikert arat a gyermekek és szüleik körében.Magával ragadó előadásmódját
átszövi az állandóan jelen lévő zenei és színpadi humor, mely egyúttal könnyen emészthetővé teszi a népzenei elemekre épülő produkciót. Jakab Zsolt 5 gyerekes apukaként eleinte kizárólag otthon énekelt, mókázott saját csemetéinek, később szülinapi gyerekzsúron fedezte fel egy műsorszervezéssel foglalkozó szakember. Innentől kezdve óvodákban, iskolákban és rendezvényeken is előadta saját dalait. Zenekarával szívesen játszanak dalokat állatokról, legújabb kiadványuk címe: Ebengubák, mely 9 dal, 9 mesét tartalmaz a 9 magyar kutyafajtáról.
Ha csak tudnak, szívesen szereznek örömet beteg gyermekeknek is. Néhány éve Dévényi Tibor 3 kívánság műsorában is szerepeltek egy kisgyerek kérésére:
Kalap Jakab Zsolt fia, Levente - aki szintén zenél édesapja zenekarában - mesélte a következő megható történetet:
Egy kisfiú élet-halál között volt a kórházban és a szülei megkértek, hogy mivel nagyon szereti a dalainkat hallgatni, lenne-e lehetőség, hogy a kórházba bemennénk és énekelnénk neki. Nagyon szívesen és nagy örömmel mentünk be. Énekeltünk az ágyánál, de Ő nem nagyon volt tudatánál, és nem is tudtuk, hogy örömet okoztunk neki vagy sem. Aztán minden jóra fordult és több mint egy hónap múlva a kisfiút haza engedték immár egészségesen. A szülei kíváncsiak voltak, hogy mire emlékszik a kisfiú a kórházban eltöltött hosszú időről. A válasza az volt: "Nem volt semmi gond, mert Isten, az angyalok és Kalap Jakab vigyázott rám."
Levente azt is elmesélte, hogy amikor kórházba mennek beteg gyerekekhez ezt szokták elénekelni:
Egymás szeméből is látják mi legyen a következő dal
Farkas Izsák gyerekkora óta zenél. A nyolcgyermekes nagycsaládban, ahol felnőtt szülei ösztönözték őket, hogy sportoljanak vagy játszanak valamilyen hangszeren. Izsák a hegedőt választotta és hegedűművész lett. Nem is akármilyen. 2012-ben a Dalban is bemutatkozott A Fele Királyság nevű együttesben, sőt, Pápai Jocit is ő kísérte az Origoban. Izsákot nagyon nehéz volt elérni számos projektje miatt- amit a Follow the violin oldalon lehet követni - de végül telefonon sikerült beszélni. Elmesélte, hogy a Búgócsiga Zenedét, még egyetemistaként alapították, amikor a tanulmány osztályról szóltak, hogy menjen el a MÜPÁ-ba gyerekeknek zenélni.
Izsák testvéreit és barátait is hívta magával s azóta is rendszeresen zenélnek ott, és szerte z országban gyerekrendezvényeken a Búgócsiga Zenede nevű együttessel. Határtalan élmény számára a testvéreivel játszani gyerekeknek. Ilyenkor sokszor nincs is előre megtervezve mit játszanak, hanem rábízzák a közönségre, ők pedig tekintetükkel is tudnak kommunikálni a színpadon, rögtön leolvassák a egymás arcáról mi legyen a következő dal.
Ha tetszett ez a bejegyzés, látogass vissza újra, illetve nézz be a weboldalra, ahol számos más szuperhasznos írást találsz vagy a Facebook-oldalunkra is benézhetsz, ahol nyereményjátékok is várnak! Klassz családos képeinket pedig az Instán és a Printerestentesszük közre.
