A digitális világ folyamatos változásaiban gyerekeink sokszor jóval előrébb járnak, mint mi. Ez azonban tévhit, ugyanis, attól, hogy gyorsan megtanulják az eszközhasználatot, nem jelenti azt, hogy felelősen, jól használnák azokat.

Ovis vloggerek, bölcsis képernyőfüggők

Gary Chapman Netfüggő gyerekek című könyvében szerepel a következő történet, amit nem tart rendkívüli esetnek a szerző:

A 15 hónapos Lily a bevásárlókocsiban ülve le sem veszi szemét a tabletjéről. Anyja zavartalanul keresgélhet a polcok között. Lily egyszer sem néz fel, hogy szemügyre vegye a piros almákat vagy azt a polcot, ahol a gabonapelyhes dobozok sorakoznak. (..) Melissa most kezdte el a középiskolát. A múlt hónapban 3500 üzenetet küldött a tabletről és a mobilról (azaz körülbelül napi 110-et).

A gyerekek azonban nemcsak fogyasztják a netes tartalmakat, hanem már gyártják is azokat, mégpedig igen korán is. A pécsi Bácskai Csani 4 évesen nemcsak videókat nézett, hanem már szerepelt is bennük, sőt, vloggerként saját csatornája is lett. A most 6 éves fiú Csani Csenöljének jelenleg 36 ezer feliratkozója van. "Nem úgy zajlik egy felvétel, hogy Csanika leül a kamera elé, és amit felvesz, fel is tölti a netre. Ott vagyunk vele, persze segítünk is neki, hiszen még nem tud olvasni" – nyilatkozta Bánki Benjámin, Csani egyik bátyja.

Chapman felteszi a kérdést: 

Ha gyermekünk a képernyők előtt nő fel óvodás- vagy kisiskoláskorától kezdve, vajon a monitoron futó képekhez szokott agya képes lesz-e arra a figyelemre, amelyre az iskolai órákon szüksége lesz? Vajon képes lesz-e a társai iránti együttérzésre, és hogy boldogul majd az értő olvasással, ha hosszabb szöveget kell elolvasnia?

A szerző azért is kérdez rá minderre, mert a fentebb említett készségeket sokkal nehezebb rövid idő alatt elsajátítani. A növekvő képernyőhasználat miatt háttérbe szorulnak a tanulás hagyományosabb módjait szabályozó idegi áramkörök, amelyek az olvasáshoz, az íráshoz és a figyelem fenntartásához szükségesek.

Azok a gyerekek, akik a képernyők előtt nőnek fel, korán megszokják azt is, hogy személyes kapcsolatok helyett készülékeken keresztül kommunikálnak. Dr. Gary Small szerint „az emberi interakcióért és kommunikálnak. Dr. Small szerint „az emberi interakcióért és kommunikációért felelős idegpályák egyre jobban elgyengülnek, ahogy a »szemtől szemben« kapcsolatokhoz szükséges készségek elsorvadnak”. Az üzenetküldés és a közösségi média használata a kommunikáció kiegészítő lehetőségei, de ha gyermekünk kizárólag ezeken a csatornákon keresztül tart fenn kapcsolatokat, fontos dolog marad ki az életéből.

Az agyat is érinti

Nicholas Carr Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? című könyvében részletesen leírja, hogy az elmúlt évtizedekben miként vált bizonyossá, hogy a felnőtt emberi agy is a korábbi feltételezésekkel ellentétben nagyon is képlékeny. Bár a kor előrehaladtával a képlékenység csökken - az agy is megreked, igaz, az egyes személyeknél rendkívül eltérő mértékben -, soha nem szűnik meg teljesen. „Az agy képes arra, hogy menet közben újraprogramozza magát, és módosítsa a működését” – állítja James Olds amerikai neurológus. 

Tudományosan bebizonyították, hogy netes élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. A könyv rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét?

Tartalomfogyasztó ovisok

Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülők már a féléves korukban  kezükbe adják az okos-eszközöket, minden bizonnyal fejlődésükben sem múlik el nyomtalanul. Gyarmathy Éva magyar lélektani szakíró, pszichológus szerint a digitális kultúra eszközei új környezetet teremtettek, ami a gyerekek idegrendszerének fejlődését megváltoztatta. Az érintőképernyő használatával fejlődnek ugyan a gyerekek kinesztetikus vagyis test-érzékleti képességei, de egyesek szerint ezzel a látási és hallási csatornától veszik el a lehetőséget. A kéz folyamatos használatával tehát fejlődnek a finommotorikus készségek, viszont az audiovizuális készségek és további ezekre épülő készségek elmaradhatnak. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők nem adnak erre lehetőséget. Az európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is használja. Például, hogy a 0-2 évesek között 30%-os a táblagép-használat és egy 2012-es kutatás szerint 10 százalékuknak a tablet volt az első szava!

Kockulás helyett mozgás!

Vekerdy Tamás Facebook-oldalán korábban beszámolt a göttingeni egyetem vizsgálatáról.  Megállapították, hogy manapság azért problematikus bizonyos neuronpályák kiépülése a gyermeki agyban, mert a gyerekek nem mozognak eleget. Kevés a nagy és kis mozgás, nem elég jó a finom koordináció. Például - idézve a vizsgálatvezető professzort - "a gyerekek nem másznak fára". A fára mászás sokféle mozgás összerendezését igényli, gondot okozhat, ha ez hiányzik. Régen a mezőn, a nagy udvaron, az autóközlekedést nélkülöző, széles falusi utcákon rengeteg mozgás volt. És: ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért van mostanában annyi beszédhibás gyerek, miért szorulnak egyre többen logopédusra, akkor is azt mondhatjuk röviden: mert keveset és rosszul mozognak. A képernyő előtt ülő gyereknek nincs módja a mozgásra, ami önmagában is duzzasztja az agressziót. Nem tud játszani, nem tudja kanalizálni, levezetni az aktivitását, így feszült és agresszív lesz.

A wmn.hu-n Dr. Salné Lengyel Mária négy diplomás gyógypedagógus is úgy nyilatkozott, hogy nem jó, ha a gyerek magára van hagyva a "gépezésben":

„Csak óvni tudok mindenkit attól, hogy családjukban a számítógépezés a napi rutin része legyen. Kicsi gyerekeknek – ma már bizonyított tény – kifejezetten káros a mobiltelefon használata és a „gépezés” gyakorlata. Ugyanakkor csábítja a szülőket az, hogy mivel a gyerek nyugton marad, ezért a szülő is nyugodtan tudja csinálni a maga dolgát.Ez sajnos kétesélyes dolog, hiszen a képernyőhasználat után a kisgyerekek sokkal nyugtalanabbak lesznek. Közben viszont az eszközöknek nagy jelentősége van az ismeretek megszerzésében, a tudás gyarapításában.A szülő feladata és felelőssége ennek irányítása és megszervezése.

Mit tehet a szülő?

A tinédzserkor talán még nagyobb türelmet és empátiát követeltek a szülőktől, hiszen a a szinte külön internetes szlenget beszélő kamaszok sokszor úgy érzék az ő világuk már érthetetlen a szüleik nemzedéke számára. Míg az X-generációsoknak fiatalként még egy komoly csempészmunkával is felért a korhatáros és a pornográf tartalmú filmek beszerzése - akkor még VHS-en -, ma már egy kattintásra elérhető bármilyen felnőtt tartalom. Allison Havey és Deana Puccio Szex és like és közösségi média könyve szemnyitogató megtörtént esetekkel tárja a szülők elé gyermekeik mindennapjait az online világban. Bemutatja, hogyan változtak meg a klasszikus randevúzási szokások,  hogy befolyásolja a Tinder a gyerekek szerelemről, romantikáról és szexről kialakított képeit. Számos tanulmányt is idéznek, melyek közül nagyon érdekes a Psychologies folyóirat kutatása, mely szerint az online pornó fogyasztók többsége 12 és 17 év közötti fiú, de a 18 éven alatti lányok is sokszor néznek erotikus tartalmakat. Az asztaltól távol sem lankad a figyelem, a kutatás szerint ugyanis nincs lényegi különbség a 13 és a 18 éves gyerekek közösségi média aktivitása között, egyaránt heti 13-14 órát töltenek ezeken a felületeken hetente. 

James P. Steyer amerikai jogász és kommunikációs szakember Szólj vissza a Facebooknak! - Gyakorlati útmutató a gyerekneveléshez a digitális korszakban című könyvében egyszerű tanácsokat ad, és történeteket mesél el, amelyek a gyerekek média-és technológiahasználatának fő buktatóira mutatnak rá: a kapcsolatokkal, az internetfüggőséggel és a figyelemmel, illetve a privát szférával kapcsolatos zavarokra. Ahelyett, hogy a gyerekeket teljesen elzárnánk az online tartalmaktól és üzenetektől, a szerző  gyakorlatias megközelítése az apák, anyák kezébe adja azokat az alapvető eszközöket, amelyek segítenek a digitális szülői felelősségvállalásban, illetve amelyekkel megőrizhetik jó kapcsolatukat a gyerekükkel, és józan, értékközpontú döntéseket hozhatnak mindenféle korú csemetéjük számára. A  „Nevelés 2.0” című részben születéstől 15 éves korig, hét korcsoportra bontva részletesen végigveszi, hogy felel meg gyerek életkorának, és hogy mire figyeljen a szülő, milyen elvekhez tartsa magát.

A szakember legfontosabb, megszívlelendő tanácsai:

• A szülő legyen példakép; rendszeresen tartson médiaszünetet, figyeljen a gyerekre, ha vele van;
• Meghatározott és következetesen betartott képernyő-idő: mennyi időt tölthet a gyerek bármilyen képernyő (tv, monitor) előtt: 2 év alatt lehetőleg semennyit, óvodás, kisiskolás korban maximum egy órát, és későbbis is limitált időt;
• Saját szobájában ne legyen semmilyen digitális eszköz, játék;
• A mobileszköz, tablet, laptop nem játék; csak engedéllyel, kívételes esetben kapja meg a gyerek;
• A szülő nézze, tudja mit csinál, mivel játszik, kivel beszélget a gyerek;
• A szülő szelektáljon: előre nézze meg azt a dvd-t, játékot, amit a gyereknek megenged, mert sok bizonyos korosztályosnak ajánlott termék valójában kifejezetten erőszakos, és/vagy reklámokat tartalmaz
  

Néhány további hasznos irodalom a témában:

• A megfélemlítésről - Iskolai és cyber- megfélemlítés elleni kisokos.
  Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány, 2015.
• Barbara Coloroso, Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak. 
  Harmat Kiadó, 2014.
• Brigitte Hoffmann, Internet - Hogyan szörföljünk és cseteljünk? 
  Nicam Media Könyvkiadó Kft., 2011.
• Gary Chapman és Arlene Pellicane: Netfüggő gyerekek Harmat Kiadó 2016
• Havey, Allison; Puccio, Deana: Szex és lájk és közösségi média
• Igaz Dóra: Nyár, nagyi, net Pozsonyi Pagony Kft. 2016
• Innes Shona: Az Internet olyan,  mint a pocsolya Kolibri Könyvkiadó 2014
• James P. Steyer, Szólj vissza a facebooknak! 
  Gabó Kiadó, 2015.
• Jay Asher: Tizenhárom okom volt Könyvmolyképző Kiadó 2013
• Jim Taylor: A digitális nemzedék nevelése Móra Könyvkiadó 2016
• Julia Von Weiler: Hálóban - Hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internet veszélyeitől Dialóg Campus 2017
• Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod én már nem leszek Móra Könyvkiadó 2015
• Kalapos Éva: Massza Manó könyvek, Manó filmek 2016
• Kalapos Éva: D.A.C  sorozat Manó könyvek, Manó Filmek 2013-2017
• Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve  Athenaeum Kiadó 2016
• Klausz Melinda: Megosztok, tehát vagyok Athenaeum Kiadó 2017
• Lénárd András: Ablak-zsiráf könyvek - Kütyük és az online világ Móra Kiadó 2017
• Martin Ford: Robotok kora HVG Kiadó 2017
• Mészáros Dorka: Én vagy senki Tilos az Á Könyvek 2016
• Megan A. Monero, Szex, drogok, facebook. 
  Móra Könyvkiadó, 2015.
• Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? - A sekélyesek kora HVG Kiadó 2014
• Nikita D. Coulombe - Philip Zimbardo  : Nincs kapcsolat - Hova lettek a férfiak? Libri Könyvkiadó Kft 2016
• Patricia Wallace: Az internet pszichológiája Osiris Kiadó 2006
• Parti Katalin, Gyermekpornográfia az interneten.
  Bíbor Kiadó, 2009.
• Pacskovszky Zsolt - Rigler Ilona: Hogyan élheted túl, ha nincs internet? Móra Kiadó 2014
• Tamara Ireland Stone: Klikk sorozat Maxim Könyvkiadó 2018
• Tari Annamária, Generációk online.
  Tericum Kiadó, 2015.
• Tari Annamária, Ki a fontos: Én vagy én? 
  Tericum Kiadó, 2013.
• Tari Annamária, Y generáció. 
  Tericum Kiadó, 2010.
• Tari Annamária, Z generáció. 
  Tericum Kiadó, 2011.

Első kép forrása: pixabay.com