A család érték

Happy family

Szupernők és robotmutánsok: így készítik fel a gyerekeket Hollywoodra

2017. április 28. - Happy Family

Engedheted a gyerekednek a tévézést vagy nem? Ha igen, mennyi időt tölthet ezzel?  A most felnövekvő generáció milyen mesehősökön nevelkedik? Ha túlzásba vittük a mesenézést, van még visszaút? Szakértői tippek következnek!
tv-gyerek.jpg

Minden ember egyfajta meseéhséggel születik meg. Ki ne emlékezne gyerekkorából a behunyt szemmel hallgatott esti mesékre? Vagy az idősebb generáció azokra TV-Macival kezdődő felejthetetlen mesehősökre, melyek reneszánszukat élik a retro-hullámban. A régmúlt mesefilmek annyira belopták magukat szívünkbe és az idő múlása ellenére a mostani gyermekek számára is értéket közvetítenek és szórakoztatva nevelnek.Mi a helyzet a mai mesefilmekkel? Milyen mintát közvetítenek a kisebb gyermekek számára? Megfelelnek a szórakoztatva nevelés elméletének? Képes-e a bennük látottakat a kiskorú néző feldolgozni önállóan vagy akár felnőtt segítségével?

Értékek vagy tömegkulturális gagyi?

A televíziózás elterjedésével a mesekönyvek olvasása, illetve az emlékezetből elhangzó meséken kívül a mesefilmek is megjelentek a gyermekek meseéhségének kiszolgálására. Statisztikák szerint minden gyerekes családban van legalább egy televízió, minden második gyerekszobában ott pedig áll a TV-készülék. Magyarországon 1959-től kezdődött a gyermekműsorok előkészítése. Bálint Ágnes, a Futrinka, a Mazsola és a Frakk-megálmodója volt az MTV első gyermekműsor-szerkesztője. Eleinte olyan bábfilmeket készítettek az esti meséhez, mint a Futrinka utca. Az első sajátkészítésű rajzfilm a Kukori és Kotkoda volt (1970). Szintén a hetvenes évek szórakoztató filmterméke volt a Kockásfülű Nyúl, majd a Mézga család és Vízipók-Csodapók epizódjai. A másik fő irányvonalat a folklór jegyében készült magyar népmesék és mondák jellemezték. A készítők célja szórakoztatás mellett nevelői értéket is kapott: a jót jónak, a rosszat félreértés nélkül rossznak ábrázolták. A rendszerváltással érkező változások, a folyamatos átszervezések és leépítések a gyermekműsor-készítés hanyatlását eredményezték. Az 1997-től megjelenő kereskedelmi TV-csatatornák a hiányt amerikai és távol-keleti mesékkel pótolták. Az itt sugárzott mesék nagy része  morális értékek helyett inkább életmódot közvetített. Ez a mesevilág már főként az egymással rivalizáló üzletemberek, és rémisztő kígyó- és robotmutánsok harca, olyan brutális akciójelentekkel ráerősítve, amelyeket a gyerek képtelen saját világába áthelyezni, a képernyőről érkező üzeneteket fantáziával vagy játék segítségével levezetni. A kislányoknak szóló mesék között megjelentek a világmegváltó, karatézó, mobilozó és pasizó szingli plázacicák és szupernők. Sokak szerint az újgenerációs mesékkel, valamint az akciófilmek „kicsinyített másaival” a készítők determinálják kis nézőik médiaízlését – felkészítve őket a felnőtteknek szóló hollywoodi filmek befogadására.  

„Ami az említett mesékből árad, az nem a gyerekek élete. A felnőttek diktálják az iramot, az õ fantáziájuk, elképzeléseik valósulnak meg ezekben az alkotásokban”

– írja Dr. Korányi András egy cikkben. A Pannóniai Film kft. egykori igazgatója egy sajtónyilatkozata pedig a következő véleményt fogalmazta meg:

A japán-amerikai rajzfilm dömpingben a legfájóbb az, hogy nem is pontosan tudni, mi vész el, mi felejtődik el. Amerikából sem az érték kerül át hozzánk, pedig volna az is, hanem a tömegkulturális gagyi.

A gyerekfilm-csatornák feltüntetik a mesefilmek elején a korhatárt, sőt mesefilmes TV-csatornák különböző korosztályoknak készülnek, az internetes mesefilm-nézéssel a lehetőségek tárháza még jobban kitárult.

manga_kids.jpg

A szülőnek fogalma sincs mit néz a gyerek órákig

Ma már nem kérdés hogy a televíziót és az internetet nevelési tényezőnek kell tekinteni, hiszen sok gyermek több információt, indítékot, élményt kap innen, mint a szüleitől. Kiss Judit A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre tanulmánya más hazai és nemzetközi vizsgálatok adataival egybehangzóan rámutat arra, hogy a gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió. A szerző fontos következtetése, hogy a gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére. Pedig kis korban a gyermek nem feltétlenül tudja még különválasztani a mesét és a valóságot, ezért jó, ha közvetlenül kérdezhet és választ kaphat a szülőtől, a felnőttől. A gyermekek számára különösen lényeges, hogy milyen értékrendű erkölcsiséget tár elé a képernyő és hogy mit népszerűsít. Ezért a szülőknek vállalniuk kell, hogy gyermekükkel értelmezik, tisztázzák vagy feledtetik a látottakat. Nagy felelősség hárul tehát a családra, hogy kiépítsen bizonyos szűrőket, amelyek alkalmazásával a gyerekek immunissá válnak a káros médiatartalmakkal szemben. Szilágyi Mária „A mese szerepe a gyermeki személyiségfejlődésben” című tanulmányában rámutat arra, hogy egyre kevesebb gyermeknek olvasnak otthon mesét, viszont egyre tájékozottabbak a rajzfilmek, televíziós sorozatok és az online megjelenítés világában. A gyermek személyiségének alakításában nemcsak az otthoni szülői, óvodai, iskolai környezet, hanem az online média is részt vesz. Ez utóbbi befolyása pedig nem mindig kedvező irányú. 

szuletett_kemek.jpg

Márkus Klaudiát neveléstudományi szakos pedagógust, képességfejlesztő trénert, a GEM Tanulási Központ Kft és Kognitív Klinika munkatársát  szülők számára hasznos kérdésekkel kerestük meg. Hasznos tanácsokat adott a tudatos TV-nézéssel kapcsolatban

Mennyi óra a maximum, ami nem káros a gyereknek mondjuk 3-6 éves korig?

Márkus Klaudia: A 0-3 éves gyermekek esetében egyáltalán nem ajánlott a tévézés, helyette inkább a mozgásos, a kézügyességet - szaknyelven úgy mondjuk, hogy a finommotorikát, grafomotorikát - erősítő játékok, a beszédkészséget elősegítő tevékenységek javasoltak. Óvodáskorban a gyermekek érdeklődése megnő a mesék iránt, ezért maximum napi 1-1,5 óra javasolt. Rendkívül fontos, hogy a gyermekeket ne hagyjuk a televízió előtt. Az aktív szülői részvétel, közös mesenézés, majd a lényeges elemek kiemelése, a látottak átbeszélése, vagyis a médium által közvetített tartalom szűrése, a gyermek számára értelmezhető, feldolgozható formába öntése elsődleges. Érdemes a gyermekekkel a morális tartalmat megbeszélni, annak okaival és következményeivel együtt. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megértsék a cselekedetek következményeit. A gyermekkel együtt töltött minőségi idő része lehet a közös beszélgetés, gondolkodás, mely a gyermek beszédfejlődését, élmények megosztását, ezen túl az empátiát fejleszti, valamint a szülő-gyermek kapcsolatot nagymértékben gazdagítja. Továbbá javasolt a gyermekeket a mesenézésről a mese hallgatásra szoktatni. A lefekvés előtti idő a legalkalmasabb a meseolvasásra, de napközben is érdemes mesét olvasni a gyermekeknek. Ezzel fejlődik a fantáziájuk, a kreativitásuk, a beszédkészségük, és a gondolkodási képességük.

markus_klaudia.jpg

Miért nem ajánlott a sok TV-zés a gyerekeknek? Ez tudományosan megalapozott, folytatnak erre vonatkozó kutatásokat a szakemberek?

Márkus Klaudia: Az elmúlt 10-20 évben rengeteg kutatás bizonyította, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan befolyásolja az egészséget. Amerikai gyermekorvosok szerint a megnövekedett média használat figyelem-koncentrációs zavarokhoz, tanulási nehézséghez, alvási és étkezési rendellenességekhez és elhízáshoz vezethet. További hatások között említik a társas viselkedésben, kapcsolatokban bekövetkezett negatív változásokat. 

Tudna erre egy példát említeni?

Márkus Klaudia: Egy 2015-ben megjelent tanulmányban neurológusok által végzett kutatás eredményei bizonyították a tévénézés agyra gyakorolt hatását, az agyi struktúra módosulását és az intelligencia, a megismerési, gondolkodási képességekben bekövetkezett negatív hatását. A kutatást japán neurológusok végezték, 5-18 éves gyerekeken. Az eredmények jelentős anatómiai elváltozást mutattak ki különböző agyi területeken, melyek a TV előtt töltött órák számával korreláltak. A kutatást néhány évvel később megismételték a gyerekeken, és az anatómiai elváltozások továbbra is felfedezhetőek voltak. Az érintett agyi területek az érzelmi reakciókban, az agresszió kezelésben, az arousal (éberségi állapot) szintben és a vizuális (képi) feldolgozásban okoztak változást. A napi négy vagy annál több órát tévéző gyerekek esetében a prefrontális agykérget érintette az elváltozás, mely elsősorban az érzelem- és agresszió szabályozásért, a problémamegoldó gondolkodásért, a mozgásos tevékenységek kivitelezésért, valamint a nyelvi kifejezésért felelős agyi terület. Bár a képi (vizuális) feldolgozásért felelős agyi terület stimulálódott, ezzel pozitív változásokat idézett elő, mégis a gyerekek nyelvi (verbális) intelligenciája a televízió előtt töltött órák arányában csökkent. Tehát a kutatás bebizonyította, hogy a televízió előtt töltött órák jelentősen csökkentik a magasabb rendű gondolkodási funkciókat és negatívan befolyásolják az érzelmi szabályozást. 

mazsolaestade.jpg

Hogyan lehet a mesefilm-nézésre rászokott gyerekeket leszoktatni erről?

Márkus Klaudia:  Ne feledjük, a televízió nézést fel lehet használni nevelési, oktatási célokra is. Ezért inkább ,,tudatos televízió nézésre nevelésről” beszélünk, mintsem a televízió kiiktatásáról. A következő tanácsokat tudnám javasolni a tudatos médiahasználatra:

Keretek megadása - mit és mennyit.

Tervezz előre a gyermekeddel: mit és mennyit nézheti a televíziót. Fontos, hogy közösen beszélje meg a szülő a gyermekkel (különösen 5-6 éves gyermek esetében), hogy mely műsort/mesét és mennyi ideig nézheti. Azonban óvatosnak kell lenni, bizonyos kereteket nem léphet át a gyermek (agresszív mese nem javasolt, sem olyan, amely életkorának nem megfelelő).

Tedd kényelmetlenné a TV nézést.

Ne legyen a gyerekszobában televízió. Ne menjen a háttérben a televízió, miközben a gyerekek játszanak a szobában, anya főz, apa olvas.

Légy határozott, de nyitott.

A gyermek életkorának nem megfelelő tartalmak (erőszakos vagy szexuális taralmú) nézése egyértelműen tiltott, azonban mi a helyzet a ,,buta, idétlen” tartalmakkal? Ebben az esetben fontos, hogy a gyermek ésszerű magyarázatot adjon arra vonatkozóan, hogy miért szeretné megnézni a műsort, vagy mesét. Lehetséges, hogy csupán rövid ideig tartó érdeklődés, vagy a társai között szóbeszéd témája az adott mese. Ilyenkor fontos, hogy megbeszéljük a gyermekkel, miért tartjuk értelmetlennek az adott műsort, mesét. Saját értékítéletünket ne féljünk közvetíteni gyermekeinknek!!

Külön játékidő.

A gyermekek alapszükséglete a játék. Minden nap legyen külön játékidő, amikor a gyerekek a televízió nézés helyett a játszanak. Tedd értékké a gyermek szemében a társakkal, szülőkkel való közös játszást, vagy az egyedüli, szabad játékot!

Amikor csak tudod, közösen nézd a tévét a gyermekeddel.

Kulcsfontosságú, hogy tudd, mit néz a gyermeked. A közös mesenézés a beszélgetés jó alapja lehet. A gyermekkel töltött idő, a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre ritkább, ezért fontos minden lehetséges percet kihasználni a közös beszélgetésekre.

Légy minta, modell a gyermekednek.

Ahogy a gyermeknevelés maga, ,,modellálás- alapú” , ugyanígy a tévénézési szokások is mintaként szolgálhatnak a gyerekeknek. Ha a gyermek azt látja, hogy anya vagy apa elcsitítja, mert egy műsort akar nézni, vagy a környezetét figyelmen kívül hagyva koncentrál a műsorra, akkor a gyermek a televíziónézés gyönyörűségét felfedezve fogja szüleit utánozni.

 Ha tetszett ez a bejegyzés, látogass vissza újra, illetve nézz be a weboldalra, ahol számos más szuper írást találsz vagy a Facebook-oldalunkra  is! Klassz családos képeinket pedig az Instán és a Printeresten tesszük közre.

 Szavazz:

A bejegyzés trackback címe:

http://happyfamily.blog.hu/api/trackback/id/tr7012459849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.